Mi ösztönzött erre a bejegyzésre?

A sokadik „…milyen alkatrészekre van szükségem XYZ hardver vízhűtéséhez?” kérdés az e-mailek közt.

Félreértés ne essék, ez nem a kérdező/kérdezők hibája, hanem kizárólag az enyém!
Mégpedig azért, mert nyalánkságok, finomítások stb. már szerepeltek itt a vízhűtés blogon, de egy egyértelmű, lényegre törő írás még nem, hogy mégis miről is pötyögök én itt egyfolytában.

FIGYELEM: Kezdőknek szóló bejegyzés, a lehető legegyszerűbb megfogalmazásban. Hardcore vizes usere vagy? Akkor meglehetősen puritánnak fogod találni!

Amire mindenképpen szükséged van

egy pc vízhűtéshez

1) Vízhűtőblokk

CPU vízhűtőblokk

A vízhűtőblokk az az egység, amelyet a hűtendő alkatrészre szerelsz. Ez fogja közvetlenül hűteni az adott melegedő hardvert.

Ha tehát a CPU-t akarod hűteni, akkor -értelem szerűen- CPU vízhűtőblokkra szükséged lesz.

A képen egy Alphacool márkájú CPU vízhűtőblokk látható a rögzítésére szolgáló eszközökkel együtt. Fontos momentum a hűtőblokk és a hűtendő egység (jelen esetben a CPU) közé felvitt hővezető anyag (itt hővezető paszta), amely a jobb hőátadást biztosítja.

Vízhűtőblokkot a számítógéped szinte mindegyik melegedő egységére vásárolhatsz, de nyilván az elérendő célok, az ésszerűség és a piszkos anyagiak behatárolják a kört.

Általában a CPU és/vagy a VGA hűtése a legégetőbb probléma (akár a szó legszorosabb értelmében is), ezért ezeket mindenképpen érdemes vízhűtéssel ellátni.

Viszont mivel itt vízhűtésről van szó, magában a hűtőblokk mit sem ér.

Nézzük a többi komponenst!

2) Szivattyú

A szivattyú feladatát kell talán a legkevésbé magyarázni, de azért én -utólagos engedelmeddel- megteszem. Az egész vízhűtés nem működhet a mozgásban lévő folyadék nélkül. A folyadékot pedig a szivattyú tartja mozgásban.

A szivattyú kiválasztása sok tényezőtől függ, ahogy azt egy korábbi bejegyzés is bizonyítja, de itt most legyen annyi elég, hogy szükség van rá, mint egy falat kenyérre.
(A képen az egyik legnépszerűbb szivattyú, a Laing DDC egyben és szétszerelt állapotban.)

Laing DDC egyben és szétszerelve

3) Hőcserélő radiátor

Az elvetemült és kevésbé hétköznapi megoldásokat kivéve, a vízhűtőrendszerek meghatározó eleme a hőcserélő radiátor.

Lehet kicsi vagy nagy, passzív vagy aktív, de mindenképpen kell, hogy legyen a rendszerben.

Alapvető tézis, hogy minél több hőt termel a rendszer (tehát minél nagyobb a hűtendő alkatrészek fogyasztása), annál nagyobb hőcserélőre van szükség.

A radiátor kiválasztásánál is érdemes több szempontot is figyelembe venni és több konstrukció is létezik, de alapvetően a radiátor mérete az, ami a „teljesítményét” meghatározza.

Hőcserélő radiátorok PC vízhűtéshez

4) Cső, csövezés

Csövezés PC vízhűtéshez

A fenti alkatrészeket valahogy össze is kell kötni, hogy -a későbbiekben tárgyalt- folyadék áramolhasson köztük, így biztosítva a folyamatos hőelszállítást.

~10 éve, amikor először kezdtem pc vízhűtésekkel foglalkozni, még nem sok csőtípus volt használatban PC-s berkekben, ma már gyakorlatilag minden igényt kielégítő választékkal lehet találkozni.

A fő feladat azonban változatlan: a víz útját biztosítani az alkatrészek között.

Bár teljesen egyértelmű, mégis fontos megemlíteni, hogy a cső mérete meg kell hogy egyezzen a választott csatlakozók méretével, hiszen másként nem lehet összeszerelni a rendszert.

No de ez már egy másik bejegyzés témája lehet…

5) Csatlakozók

PC-k folyadékhűtéséhez csatlakozó

Csatlakozó nélkül szintén semmire sem megyünk, ha pc vízhűtésről van szó.

A bőség zavara talán ennél a részegységnél „veri ki a biztosítékot” a legtöbb kezdőnél. Ennek oka, hogy a csatlakozónak két vége van: az egyik vége meg kell hogy feleljen a csőméretnek, a másik pedig a részegység menetéhez kell, hogy passzoljon, amibe majd beletekerjük.

Egy korábbi bejegyzés már taglalta ezt a problémakört, mégis sokan vesznek el a „két vég között”.

csatlakozó használata

6) Folyadék

Folyadék PC vízhűtésbe

A teljesen helytelenül vízhűtésnek becézett hűtési forma (ami helyesen folyadékhűtés, de gyak. senki nem használja így) nem működhet a hőt szállító közeg, a folyadék nélkül. A folyadék felelős a hő hatékony szállításáért az alkatrészek (főleg a blokkok és a hőcserélő) között. (A folyadékválasztás is megér majd egy „misét”, ezt a szakmai fórumok hozzászólásai bizonyítják a legjobban.)

+1 Tartály – a kakukktojás

A vízhűtőrendszerek tartálya

Kakukktojás azért, mert simán működhet tartály nélkül egy vízhűtőrendszer, azonban rengeteg macerától kíméljük meg magunkat éppúgy a kezdeti lépések (rendszer feltöltése, légtelenítés stb.), mint a későbbi üzemeltetés során, ha mégis használunk tartályt. És ezzel nagyjából el is mondtam, mire jó a tartály.

Remélem hasznos bejegyzés volt a számodra.

Ha van ötleted, igényed valamilyen témára, ne tartsd magadban!

Véleményed van? Tetszett? Förtelmes volt? Szólj hozzá lent, vagy írd meg Facebook oldalunkon!

A VGA gyártók előszeretettel variálják mostanság a kártyák felépítését.

A sokszor a tudatosság bármi jelét nélkülöző, semmi pluszt nem nyújtó, nyomtatott áramkörök nagyon megkeserítik a felhasználó életét (és ezzel a mi életünket is, amúgy ).

Az EK Water Blocks is felfigyelt a problémára és elkészítette a Cooling Configuratort.

EK Water Blocks Cooling Configurator

Ennek a használatáról írok egy pár sort, mert nagyon hasznos jószág.

A konfigurátort regisztrációval és anélkül is használhatod.

A regisztrálás után néhány kényelmi funkcióval leszel gazdagabb. Például az összeállított rendszert azonnal kosárba rakhatod, elmentheted, tárolhatod egy .pdf-ben (ami pl. azért hasznos, mert csak elküldöd nekünk mailben, hogy ez kell és azonnal tudjuk is berendelni a gyártótól).

Tehát ha regisztráltál, ha nem, az induláshoz a start gombra kell tenyerelned az egérkurzorral.

Cooling Configurator Indulás

A következő lapon már konkrétumok szerepelnek.

Keresőmezők és szűrők a Cooling Configurator-ban

Ezen a lapon tudsz keresni vagy az EK hűtőblokkra vagy a hűtendő hardverre.

A keresésen kívül legördülő menük segítségével külön böngészheted ki az alaplapra vagy videokártyára illeszkedő hűtőt.

A szűrők működése az alaplapi hűtéseknél:

1. gyártó kiválasztása
2. foglalat kiválasztása
3. alaplapi chip-készlet (gyak. nb) kiválasztása
4. a konkrét típus kiválasztása (feltéve, ha szerepel az adatbázisban a szűréseknek megfelelő lap)

A szűrők hasonlóan működnek a VGA részen is:

1. chip gyártó kiválasztása (AMD/ATi vagy nVidia jelenleg)
2. GPU széria kiválasztása
3. a videokártya gyártójának kiválasztása
4. konkrét VGA kiválasztása

Cooling Configurator eredménylap

A továbblépéshez kattints a „Next” gombra alul, középen!

Kattintás után a következő kép fogad:

Cooling Configurator blokk lista

Az első oszlopban (Location) megtalálod, hogy milyen „melegedő alkatrészre”  is való az adott hűtőblokk.

A második oszlop (Water Blocks) a blokk típusát tartalmazza. Ha rákattintasz a termék nevére, megjelenik a termék fotója.

A harmadik oszlopban található kosár ikonra -értelemszerűen- kosárba dobod a terméket az EK shopjában.

A negyedik oszlop nagyon fontos! Sok félreértésre adhat okot. Itt a kompatibilitás típusa olvasható, amely 3-féle lehet:

1. Visual: Képek és rajzok alapján „valószínűleg” kompatibilis
2. Customer: A felhasználói visszajelzések alapján kompatibilis
3. Physical: Az EK által tesztelt kompatibilitás (gyakorlatilag csak ez 100%-os)

Az ötödik oszlopban az adott termék mennyiségét választhatod ki.

Az utolsó oszlop az egységárat tartalmazza.

Ha kiválasztottad szükséges blokkokat, a megfelelő mennyiségben, akkor alul (egy megjelenő, lenyíló menüben) kiválaszthatod, hogy milyen csatlakozót szeretnél, a fenti választások alapján pedig a konfigurátor számolja a darabszámokat és az árakat is.

Csatlakozók

Mivel név alapján azért nehéz design-szempontból dönteni, ezért ha kiválasztasz egy csatlakozót, megjelenik annak a termékképe is.

Ha itt is minden rendben és mindent beállítottál, akkor a next-re kattintva az utolsó, összesítő képernyőre jutsz.

Összesítés a Cooling Configurator-ban

Az összeállítást kinyomtathatod, megnyithatod pdf-ben, vagy egyből kosárba is dobhatod egyben.

Ahogy láthatod, ez egy nagyon jó kezdeményezés. Nincs attól rosszabb, amikor a nagy a kuporgatott pénzből, nagy örömmel megrendelt, várva-várt, nagy nehezen megkapott VGA blokk nem illeszkedik a kártyádra.

Ez elkerülhető a konfigurátor használatával, szóval használd egészséggel!

Alacsony vízhőmérsékletet és magas frekvenciákat kívánok!

Üdvözlettel:
Losonczi János

Sziasztok!

Jól tudom, hogy nem lehet mindig a legjobb megoldást választani egy adott -jelen esetben a melegedési- problémára, hiszen fontos tényező az ár is.

Ezért most összeszedtem azokat az eszközöket, lépéseket, amelyeket minimális pénzből megoldhatsz otthon is.

Megfelelő számítógép házszellőzés

Házszellőzés:

Könnyen belátható, hogy ha a számítógép házának belső hőmérsékletét csökkentjük, a benne lévő alkatrészek hőmérséklete is csökkeni fog. Ha Te nem vízzel, hanem levegővel hűtesz, akkor kiemelten fontos, hogy a házszellőzésed rendben legyen. (Vizeseknek meg azért fontos, mert mindenen úgysem lehet vízhűtés.)
Első körben nézd meg, hogy hogyan is lehetne a leghatékonyabban elhelyezni a meglévő ventilátoraidat. Általában két darab, megfelelően elhelyezett ventilátorral már megfelelően átszellőztethető egy PC ház.

Figyelem: a tápegység ventilátora nem a ház szellőztetését szolgálja! Ne számolj vele ebből a szempontból és ne is használd erre, mert hangos rendszered és rövid életű tápegységed lesz!

A képen egy klasszikus házszellőztetést láthatsz. A ház már eleve úgy van kialakítva, hogy a tápegység kívülről szívjon hűvös levegőt, ne a házéval operáljon.

Megfelelő számítógép házszellőzés

Aztán ellenőrizd, hogy a ventilátorok akadálytalanul mozgathassák a levegőt. Sok olcsóbb ház, de sajnos néhány drágább modell is hihetetlenül elbajszintott „ráccsal” jön ki a gyárból.

Ha a ventilátor előtt a ház perforálása nem megfelelő (értsd.: túl sűrű), akkor a ventilátor kevesebb levegőt tud szállítani, ráadásul a zajszint is magasabb lesz.

A legjobb megoldás, ha szépen kivágjuk a szükségtelen részt és egy olcsó, de jó megoldással váltjuk ki:

Ventilátor rács

Figyeljünk oda a házon található többi ventihelyre is. Rossz elképzelés, hogy egy szitára hasonlító ház a legjobb szellőzésű.

A régebbi Chieftec, Antec, Thermaltake házakban jellemző megoldás volt, hogy két 80mm-es ventilátorhelyet alakítottak ki egymás alatt.
Ezzel nincs is gond addig, amíg két venti dolgozik egy irányba. Azonban ha csak egy venti működik, akkor a képen látható problémába ütközünk:

Antec ház szellőzése

Egyértelmű, hogy nem az egész házat fogja átszellőztetni a hátsó ventilátor, ha sokkal könnyebben, rövidebb úton is levegőt tud kapni.
Ilyenkor vagy beizzítunk még egy ventit a meglévő alá, vagy simán lezárjuk, leragasztjuk az üres szellőzőnyílást, hogy ne szívhasson „falsot” a venti.

Rendben van a házba lévő levegő hője, csendesen keringetjük a levegőt, hűvösek a bordák, valami nincs rendben. A proci forró, a VGA visít.
Mégis mi lehet a baj?

A hűtő és a chip kapcsolata:

Hiába minden igyekezet, ha hűtőborda nem tudja átvenni a hűtendő alkatrész hőjét.

Még a profi, prémium kategóriás lapok és egy „tükör-felületű” chip egymásra helyezésekor is maradnak kis rések, amelyekben levegő tanyázik. Mint tudjuk, az álló levegő remek hőszigetelő, ami esetünkben nagy kalamajkát tud okozni.

Erre a problémára nyújtanak megoldást a különböző hővezető anyagok (hővezető paszták, hővezető lapok).

Hővezetőből érdemes jó minőségűt venni, mert ugyan bármilyen paszta jobb, mintha semmi sem lenne, de viszonylag olcsó cikkekről beszélük.

Egy Arctic Cooling MX-2 4g-os kiszerelésben is csak bő másfél ezres és a visszajelzések meggyőzőek.

Egy visszajelzés a sok közül:

AMD Phenom II X2 550 3.1 Ghz
@ 3.6 Ghz alapfeszen,
AC Freezer 64 Pro hűtő, csukott ház

Régi, ismeretlen eredetű barnás paszta:
Idle (c&q nélkül)
35-36
Terhelésnél (prime)
58-59

AC MX-2:
Idle (c&q nélkül)
35-36 (szobahőmérséklet emelkedett 2-3 fokkal)
Terhelésnél (prime)
48-49

Tehát rácsok kivág, légáramlás optimalizál, megfelelő paszta felhelyez és máris visszafogottabb hőmérsékletek, stabilabb és csendesebb gép az eredmény.

Alacsony vízhőmérsékletet és magas frekvenciákat kívánok!

Üdvö zlettel:
Losonczi János