Sziasztok!

Jó rég írtam már ide, amit szánok-bánok és próbálok nem szokássá tenni a jövőben.
A probléma gyökere az időhiányon túl, (most is hajnali fél 4 van) az, hogy nincs ötletem témára. Túl nagy falatba nem merek belevágni, mert félő, hogy nem tudom befejezni, a rövid témákat meg sokszor túl egyszerűnek tartom a publikáláshoz, de rájöttem, hogy sokaknak ez is segítség lehet, szóval ha jön ötlet, akkor lesz bejegyzés is.

Na vágjunk bele a mai nyúlfarknyi szösszenetbe!

Az egyik legtöbbet emlegetett félelem, amit a vízhűtésekkel kapcsolatban hallok: „De mi lesz, ha kifolyik a gépembe a víz?”.
A válasz röviden: baj!

De miért is folyna ki?

Szoktál idegeskedni az autódat vezetve, hogy nehogy felrobbanjon a motor?

Esetleg autópályán 180-nál (pardon, 130-nál  ) azon, hogy eldurran-e a  jobb első gumi?

Primitív, egyszerű elemekből álló alkatrészekről beszélünk, amikor egy vízhűtőrendszert emlegetünk, mégis sokan tartanak tőle, hogy a mai technikai színvonal mellett nem tudunk fél liter folyadékot biztonságosan keringetni.

Nincs korrekt statisztikám a dologra, de a visszajelzések és fórumok olvasása alapján a „kifolyós incidensek” 95%-a felhasználói figyelmetlenségből ered.

A leggyakoribb eset, hogy a csövek nem megfelelő rögzítése okozza a problémát, mert sokszor olyan alapvető hibákat követnek el emberek, hogy nemes egyszerűséggel szabadon, azaz bekötetlenül hagynak csővéget, mert annyira elvesznek az apró esztétikai, szerelési részletekben.

Meggyőződésem, hogy az igazán jól működő dolgok egyszerűek, ezért itt egy tipp, hogy a fenti malőrt én hogyan szoktam kiszűrni:

Amikor kész vagy a rendszer összeszerelésével, minden a helyén és következhet a feltöltés, állj meg egy percre és gondold át a dolgokat még egyszer!

Tedd az ujjad a kiegyenlítő tartály kimenő csatlakozójához (ha szivattyúval egybeépített tartályod van, akkor a szivattyú nyomóágához) és vezesd végig az újjad a víz útján.
Ahogy a kezeddel végigkíséred a folyadék áramlását, az összes csatlakozó és cső rögzítését ellenőrizd!
Tudom, hogy elsőre bugyuta dolognak tűnik, de hidd el, hogy engem is ért már meglepetés egy éjszakába nyúló szerelés alkalmával.

Ha semmi mást, csak ennyit megteszel utolsó ellenőrzésként, akkor minimálisra csökkentetted a szivárgás lehetőségét.

És végül egy oldal, ahol olyan felhasználók képeit láthatod, akik nem félnek a saját árnyékuktól, inkább élvezik a vízhűtés előnyeit: Vízhűtés galéria

Alacsony vízhőmérsékletet
és magas frekvenciákat kívánok!

Üdvözlettel: Losonczi János

U.i.: Próba jelleggel nyitottam egy szótár részt, ahol a számítógép vízhűtésekkel kapcsolatos kifejezéseket találod majd angol megfelelővel és rövid leírással. Ezt elérheted a főmenüből a szótár menüpont alatt, vagy ide kattintva.

Sziasztok!

Elég sokáig nem akadt az utamba olyan téma, amit érdemesnek tartottam arra, hogy bejegyzést írja róla.

Aztán most az ölembe pottyant egy ismét: Hogyan érdemes a radiátoron elhelyezni a ventilátort vagy ventilátorokat?

Nekem erről van egy elméletem, de ugye azokkal tele a padlás, így gondoltam, hogy inkább tesztelek.

Az eredmények érdekesek, de ahogy látni fogjátok, a kiértékelés és a konklúzió levonása csak további tesztek elvégzése után lesz lehetséges.

A teszt:

Egy -a már korábban is tesztalanyként használt- négy magos Intel Q6600 G0 processzort használva „fűtőelemként” több elhelyezéssel is mértem a rendszerben keringő folyadék hőmérsékletét.

Tettem ezt azért, mert egy számítógép vízhűtés esetében a hőcserélő teljesítményét a vízhőmérséklet-levegő hőmérséklet különbség, azaz a dT_víz-levegő mutatja meg.

A processzort 3333MHz-re tuningoltam, ehhez 1,57V-os magfeszültség társult (a feszültségnöveléssel a fogyasztás nagyobb mértékben emelkedik, mint a frekvencia emelésével, előbbi esetén az emelkedés lineáris, utóbbinál exponenciálishoz közeli).

A tesztre használt vízhűtő rendszerben egy HWLabs Black Ice GT Stealth 420-as radiátor volt a főszereplő, amelyen a különböző módon elhelyezett ventilátorokkal operáltam.

Elhelyezések:

1. A radiátor vízszintes állapotban, az asztal lapjától ~6cm távolságra megemelve helyezkedik el, a ventilátorok a tetején, szívó állásban dolgoznak.[singlepic id=13 w=320 h=240 float=]

2. A radiátor vízszintes van elhelyezve éppúgy, mint első esetben, azonban a ventilátorok lefelé fújják a levegőt.[singlepic id=15 w=320 h=240 float=]

3. A radiátort az oldalára állítottam, a ventilátorral átfújattam rajta a levegőt.[singlepic id=16 w=320 h=240 float=]

4. Szintén oldalára állított radiátor, azonban a ventilátorral átszívatom rajta a levegőt.

A hűtővizet 36C fokig hűtöttem vissza, innen indult a mérés. 5 perccel a terhelés indítása után feljegyeztem a hőmérsékleteket, majd 10 percnél ezt ismét megtettem, ezután leállítottam a tesztet. Az Everest stab. tesztjével terheltem a processzort, a vízhőmérsékletet pedig az mCubed T-Balancer BigNG (a mellékelt szoftveres környezetben) és két analóg hőmérséklet szenzor segítségével mértem.

Eredmények:

Itt már nem akarom részletezni a mérések mikéntjét, a négy-féle elhelyezés eredményeit a leírások sorrendjében írom.

1. Felfelé szív
   5 percnél: Vízhőmérséklet=37,5C fok, Szobahőm.=28C fok, dT_víz-levegő=9,5C fok
   10 percnél: Vízhőmérséklet=38C fok, Szobahőm.=28C fok , dT_víz-levegő=10C fok
   Átlagolt dT=9,75C fok
2. Lefelé fúj
   5 percnél: Vízhőmérséklet=38C fok, Szobahőm.=28C fok, dT_víz-levegő=10C fok
   10 percnél: Vízhőmérséklet=38,5C fok, Szobahőm.=28C fok , dT_víz-levegő=10,5C fok
   Átlagolt dT=10,25C fok
3. Oldal. fúj
   5 percnél: Vízhőmérséklet=37,5C fok, Szobahőm.=28C fok, dT_víz-levegő=9,5C fok
   10 percnél: Vízhőmérséklet=37,5C fok, Szobahőm.=28C fok , dT_víz-levegő=9,5C fok
   Átlagolt dT=9,5C fok
4. Oldal szív
   5 percnél: Vízhőmérséklet=37C fok, Szobahőm.=28C fok, dT_víz-levegő=9C fok
   10 percnél: Vízhőmérséklet=37,5C fok, Szobahőm.=28C fok , dT_víz-levegő=9,5C fok
   Átlagolt dT=9,25C fok

Az eredményeket magad is láthatod: nincs nagy különbség.
De!
A Black Ice GTS az egyik legsűrűbb lamellázatú, legnagyobb légellenállású hőcserélő radiátor, rajta szolgálatot teljesítő Yate Loon D14SL-12 pedig egy csendes üzemre tervezett, alacsony fordulatú, kis légnyomás létrehozására képes ventilátor.

A fentiek miatt konklúziót nem is írnék, inkább megígérem, hogy hamarosan készítek még tesztet a témában, amelyben a ventilátort mindenképpen (talán a hőcserélőt is) cserélem, így árnyaltabb lesz a kép és objektívebb a kép.

Amennyiben szeretnél értesülni hasonlóan hasznos bejegyzésekről, iratkozz fel a blog értesítőre: feliratkozás

Alacsony vízhőmérsékletet és magas frekvenciákat kívánok!

Üdv.: Losonczi János – Subcooling.hu