Mi ösztönzött erre a bejegyzésre?

A sokadik „…milyen alkatrészekre van szükségem XYZ hardver vízhűtéséhez?” kérdés az e-mailek közt.

Félreértés ne essék, ez nem a kérdező/kérdezők hibája, hanem kizárólag az enyém!
Mégpedig azért, mert nyalánkságok, finomítások stb. már szerepeltek itt a vízhűtés blogon, de egy egyértelmű, lényegre törő írás még nem, hogy mégis miről is pötyögök én itt egyfolytában.

FIGYELEM: Kezdőknek szóló bejegyzés, a lehető legegyszerűbb megfogalmazásban. Hardcore vizes usere vagy? Akkor meglehetősen puritánnak fogod találni!

Amire mindenképpen szükséged van

egy pc vízhűtéshez

1) Vízhűtőblokk

CPU vízhűtőblokk

A vízhűtőblokk az az egység, amelyet a hűtendő alkatrészre szerelsz. Ez fogja közvetlenül hűteni az adott melegedő hardvert.

Ha tehát a CPU-t akarod hűteni, akkor -értelem szerűen- CPU vízhűtőblokkra szükséged lesz.

A képen egy Alphacool márkájú CPU vízhűtőblokk látható a rögzítésére szolgáló eszközökkel együtt. Fontos momentum a hűtőblokk és a hűtendő egység (jelen esetben a CPU) közé felvitt hővezető anyag (itt hővezető paszta), amely a jobb hőátadást biztosítja.

Vízhűtőblokkot a számítógéped szinte mindegyik melegedő egységére vásárolhatsz, de nyilván az elérendő célok, az ésszerűség és a piszkos anyagiak behatárolják a kört.

Általában a CPU és/vagy a VGA hűtése a legégetőbb probléma (akár a szó legszorosabb értelmében is), ezért ezeket mindenképpen érdemes vízhűtéssel ellátni.

Viszont mivel itt vízhűtésről van szó, magában a hűtőblokk mit sem ér.

Nézzük a többi komponenst!

2) Szivattyú

A szivattyú feladatát kell talán a legkevésbé magyarázni, de azért én -utólagos engedelmeddel- megteszem. Az egész vízhűtés nem működhet a mozgásban lévő folyadék nélkül. A folyadékot pedig a szivattyú tartja mozgásban.

A szivattyú kiválasztása sok tényezőtől függ, ahogy azt egy korábbi bejegyzés is bizonyítja, de itt most legyen annyi elég, hogy szükség van rá, mint egy falat kenyérre.
(A képen az egyik legnépszerűbb szivattyú, a Laing DDC egyben és szétszerelt állapotban.)

Laing DDC egyben és szétszerelve

3) Hőcserélő radiátor

Az elvetemült és kevésbé hétköznapi megoldásokat kivéve, a vízhűtőrendszerek meghatározó eleme a hőcserélő radiátor.

Lehet kicsi vagy nagy, passzív vagy aktív, de mindenképpen kell, hogy legyen a rendszerben.

Alapvető tézis, hogy minél több hőt termel a rendszer (tehát minél nagyobb a hűtendő alkatrészek fogyasztása), annál nagyobb hőcserélőre van szükség.

A radiátor kiválasztásánál is érdemes több szempontot is figyelembe venni és több konstrukció is létezik, de alapvetően a radiátor mérete az, ami a „teljesítményét” meghatározza.

Hőcserélő radiátorok PC vízhűtéshez

4) Cső, csövezés

Csövezés PC vízhűtéshez

A fenti alkatrészeket valahogy össze is kell kötni, hogy -a későbbiekben tárgyalt- folyadék áramolhasson köztük, így biztosítva a folyamatos hőelszállítást.

~10 éve, amikor először kezdtem pc vízhűtésekkel foglalkozni, még nem sok csőtípus volt használatban PC-s berkekben, ma már gyakorlatilag minden igényt kielégítő választékkal lehet találkozni.

A fő feladat azonban változatlan: a víz útját biztosítani az alkatrészek között.

Bár teljesen egyértelmű, mégis fontos megemlíteni, hogy a cső mérete meg kell hogy egyezzen a választott csatlakozók méretével, hiszen másként nem lehet összeszerelni a rendszert.

No de ez már egy másik bejegyzés témája lehet…

5) Csatlakozók

PC-k folyadékhűtéséhez csatlakozó

Csatlakozó nélkül szintén semmire sem megyünk, ha pc vízhűtésről van szó.

A bőség zavara talán ennél a részegységnél „veri ki a biztosítékot” a legtöbb kezdőnél. Ennek oka, hogy a csatlakozónak két vége van: az egyik vége meg kell hogy feleljen a csőméretnek, a másik pedig a részegység menetéhez kell, hogy passzoljon, amibe majd beletekerjük.

Egy korábbi bejegyzés már taglalta ezt a problémakört, mégis sokan vesznek el a „két vég között”.

csatlakozó használata

6) Folyadék

Folyadék PC vízhűtésbe

A teljesen helytelenül vízhűtésnek becézett hűtési forma (ami helyesen folyadékhűtés, de gyak. senki nem használja így) nem működhet a hőt szállító közeg, a folyadék nélkül. A folyadék felelős a hő hatékony szállításáért az alkatrészek (főleg a blokkok és a hőcserélő) között. (A folyadékválasztás is megér majd egy „misét”, ezt a szakmai fórumok hozzászólásai bizonyítják a legjobban.)

+1 Tartály – a kakukktojás

A vízhűtőrendszerek tartálya

Kakukktojás azért, mert simán működhet tartály nélkül egy vízhűtőrendszer, azonban rengeteg macerától kíméljük meg magunkat éppúgy a kezdeti lépések (rendszer feltöltése, légtelenítés stb.), mint a későbbi üzemeltetés során, ha mégis használunk tartályt. És ezzel nagyjából el is mondtam, mire jó a tartály.

Remélem hasznos bejegyzés volt a számodra.

Ha van ötleted, igényed valamilyen témára, ne tartsd magadban!

Véleményed van? Tetszett? Förtelmes volt? Szólj hozzá lent, vagy írd meg Facebook oldalunkon!

A VGA gyártók előszeretettel variálják mostanság a kártyák felépítését.

A sokszor a tudatosság bármi jelét nélkülöző, semmi pluszt nem nyújtó, nyomtatott áramkörök nagyon megkeserítik a felhasználó életét (és ezzel a mi életünket is, amúgy ).

Az EK Water Blocks is felfigyelt a problémára és elkészítette a Cooling Configuratort.

EK Water Blocks Cooling Configurator

Ennek a használatáról írok egy pár sort, mert nagyon hasznos jószág.

A konfigurátort regisztrációval és anélkül is használhatod.

A regisztrálás után néhány kényelmi funkcióval leszel gazdagabb. Például az összeállított rendszert azonnal kosárba rakhatod, elmentheted, tárolhatod egy .pdf-ben (ami pl. azért hasznos, mert csak elküldöd nekünk mailben, hogy ez kell és azonnal tudjuk is berendelni a gyártótól).

Tehát ha regisztráltál, ha nem, az induláshoz a start gombra kell tenyerelned az egérkurzorral.

Cooling Configurator Indulás

A következő lapon már konkrétumok szerepelnek.

Keresőmezők és szűrők a Cooling Configurator-ban

Ezen a lapon tudsz keresni vagy az EK hűtőblokkra vagy a hűtendő hardverre.

A keresésen kívül legördülő menük segítségével külön böngészheted ki az alaplapra vagy videokártyára illeszkedő hűtőt.

A szűrők működése az alaplapi hűtéseknél:

1. gyártó kiválasztása
2. foglalat kiválasztása
3. alaplapi chip-készlet (gyak. nb) kiválasztása
4. a konkrét típus kiválasztása (feltéve, ha szerepel az adatbázisban a szűréseknek megfelelő lap)

A szűrők hasonlóan működnek a VGA részen is:

1. chip gyártó kiválasztása (AMD/ATi vagy nVidia jelenleg)
2. GPU széria kiválasztása
3. a videokártya gyártójának kiválasztása
4. konkrét VGA kiválasztása

Cooling Configurator eredménylap

A továbblépéshez kattints a „Next” gombra alul, középen!

Kattintás után a következő kép fogad:

Cooling Configurator blokk lista

Az első oszlopban (Location) megtalálod, hogy milyen „melegedő alkatrészre”  is való az adott hűtőblokk.

A második oszlop (Water Blocks) a blokk típusát tartalmazza. Ha rákattintasz a termék nevére, megjelenik a termék fotója.

A harmadik oszlopban található kosár ikonra -értelemszerűen- kosárba dobod a terméket az EK shopjában.

A negyedik oszlop nagyon fontos! Sok félreértésre adhat okot. Itt a kompatibilitás típusa olvasható, amely 3-féle lehet:

1. Visual: Képek és rajzok alapján „valószínűleg” kompatibilis
2. Customer: A felhasználói visszajelzések alapján kompatibilis
3. Physical: Az EK által tesztelt kompatibilitás (gyakorlatilag csak ez 100%-os)

Az ötödik oszlopban az adott termék mennyiségét választhatod ki.

Az utolsó oszlop az egységárat tartalmazza.

Ha kiválasztottad szükséges blokkokat, a megfelelő mennyiségben, akkor alul (egy megjelenő, lenyíló menüben) kiválaszthatod, hogy milyen csatlakozót szeretnél, a fenti választások alapján pedig a konfigurátor számolja a darabszámokat és az árakat is.

Csatlakozók

Mivel név alapján azért nehéz design-szempontból dönteni, ezért ha kiválasztasz egy csatlakozót, megjelenik annak a termékképe is.

Ha itt is minden rendben és mindent beállítottál, akkor a next-re kattintva az utolsó, összesítő képernyőre jutsz.

Összesítés a Cooling Configurator-ban

Az összeállítást kinyomtathatod, megnyithatod pdf-ben, vagy egyből kosárba is dobhatod egyben.

Ahogy láthatod, ez egy nagyon jó kezdeményezés. Nincs attól rosszabb, amikor a nagy a kuporgatott pénzből, nagy örömmel megrendelt, várva-várt, nagy nehezen megkapott VGA blokk nem illeszkedik a kártyádra.

Ez elkerülhető a konfigurátor használatával, szóval használd egészséggel!

Alacsony vízhőmérsékletet és magas frekvenciákat kívánok!

Üdvözlettel:
Losonczi János

Processzorcsaládok jönnek és mennek, a gyártók egyre alacsonyabb fogyasztást és nagyobb teljesítményt ígérnek.

De akkor a vízzel hűtők egyre nagyobb száma egyszerű fanatizmus lenne?

Járjunk utána együtt!

Ha valamennyire jártas vagy a számítástechnikában, akkor biztosan emlékszel a „kazán Prescottra”. Melegedett, de nagyon, az akkori gyári hűtéseket még alapórajelen is izzasztotta rendesen, tuningnál pedig nem ismert kíméletet.

Amikor aztán piacra kerültek az Intel új processzorai, mindenki azt hitte, hogy eljött a megváltás és innentől majd minden rendben lesz, nem kellenek komoly hűtések és minden úgy lesz, mint „régen”.

Se pro, se kontra így első körben, csak nézzük meg a lenti grafikont:

Processzorok fogyasztása terhelt állapotban

Forrás: lostcircuits.com

Nem is olyan rossz eredmények ezek. Valóban, a technológia fejlődik és mostani i5-ös, i7-es és AMD Phenom processzorok már jóval kevesebb árammal is beérik.

Nézzük meg, hogy mi a helyzet, ha egy kicsit odapörkölünk és próbáljuk a tartalékokat is kihozni a processzorból egy kis tuninggal:

Processzorok tuningolt fogyasztása terhelve

Forrás: Tomshardware.com

Mivel készítettem teszteket Q6600-as processzorral, tudom, hogy megfelelő feszültséggel elég sok példány megy 3,6GHz körül is, vagy akár magasabb órajelen is. Viszont a grafikonon látszik, hogy már 3,3GHz-nél is ~145W-os fogyasztást produkál a tesztben szereplő Q6600, ami 20W-tal meghaladja az alapórajeles Prescott áramfelvételét.

Tehát ha igazán pörgős gépet akarsz és tuningra adod a fejed, akkor még mindig nem elég fél óránként ráfújni egyet a procira.

A tuning és a fogyasztás kapcsolatáról egy remek teszt táblázatba foglalt eredményeit láthatod, ahol a tesztalany egy Intel i7 920-as CPU volt:

Forrás: Tomshardware.com

Fontos, hogy a fenti eredmények az egész rendszer fogyasztására vonatkoznak, viszont csak a processzor került tuningolásra.

Konklúzió:

Akinek az eddigi igényei szükségessé tették, hogy vízzel legyen hűtve a processzor a gépében, annak jó eséllyel most egy vízhűtő-rendszer lesz a megoldás. (pláne ha a korábbi rendszer ingyen, vagy minimális költséggel átszerelhető)

Aki pedig fanatikus vízhűtés-ellenző, annak az alapon alacsonyabb CPU-fogyasztás jó támadószerszám lesz a kezében.

Miért nem ér ez a cikk magában egy lyukas csövet sem?

Néhány éve még a processzor számított a legnagyobb fogyasztónak és egyben hőtermelőnek egy PC-ben.
Mára azonban fordult a kocka, legalábbis a  játékra, 3D grafikára és hasonló igényekre összeállított, nagyobb VGA-val szerlelt gépeknél mindenképp.

Itt bizony a videokártya jelentősen többet fogyaszthat a processzornál, ráadásul kihasználtsága, terheltsége is nagyobb.

Így egyértelmű, hogy nem szabad csak egyetlen alkatrész, jelen esetben a processzor vizsgálatával letudni a témát, mindenképpen meg kell vizsgálni a trendet a VGA-k esetében is.

Ezt következő részben meg is tesszük.

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést!

Ha szeretnél értesülni a következő bejegyzésekről, iratkozz fel blog értesítőnkre: klikk ide!

Alacsony vízhőmérsékletet és magas frekvenciákat kívánok!

Üdvözlettel:
Losonczi János

Sziasztok!

Jó rég írtam már ide, amit szánok-bánok és próbálok nem szokássá tenni a jövőben.
A probléma gyökere az időhiányon túl, (most is hajnali fél 4 van) az, hogy nincs ötletem témára. Túl nagy falatba nem merek belevágni, mert félő, hogy nem tudom befejezni, a rövid témákat meg sokszor túl egyszerűnek tartom a publikáláshoz, de rájöttem, hogy sokaknak ez is segítség lehet, szóval ha jön ötlet, akkor lesz bejegyzés is.

Na vágjunk bele a mai nyúlfarknyi szösszenetbe!

Az egyik legtöbbet emlegetett félelem, amit a vízhűtésekkel kapcsolatban hallok: „De mi lesz, ha kifolyik a gépembe a víz?”.
A válasz röviden: baj!

De miért is folyna ki?

Szoktál idegeskedni az autódat vezetve, hogy nehogy felrobbanjon a motor?

Esetleg autópályán 180-nál (pardon, 130-nál  ) azon, hogy eldurran-e a  jobb első gumi?

Primitív, egyszerű elemekből álló alkatrészekről beszélünk, amikor egy vízhűtőrendszert emlegetünk, mégis sokan tartanak tőle, hogy a mai technikai színvonal mellett nem tudunk fél liter folyadékot biztonságosan keringetni.

Nincs korrekt statisztikám a dologra, de a visszajelzések és fórumok olvasása alapján a „kifolyós incidensek” 95%-a felhasználói figyelmetlenségből ered.

A leggyakoribb eset, hogy a csövek nem megfelelő rögzítése okozza a problémát, mert sokszor olyan alapvető hibákat követnek el emberek, hogy nemes egyszerűséggel szabadon, azaz bekötetlenül hagynak csővéget, mert annyira elvesznek az apró esztétikai, szerelési részletekben.

Meggyőződésem, hogy az igazán jól működő dolgok egyszerűek, ezért itt egy tipp, hogy a fenti malőrt én hogyan szoktam kiszűrni:

Amikor kész vagy a rendszer összeszerelésével, minden a helyén és következhet a feltöltés, állj meg egy percre és gondold át a dolgokat még egyszer!

Tedd az ujjad a kiegyenlítő tartály kimenő csatlakozójához (ha szivattyúval egybeépített tartályod van, akkor a szivattyú nyomóágához) és vezesd végig az újjad a víz útján.
Ahogy a kezeddel végigkíséred a folyadék áramlását, az összes csatlakozó és cső rögzítését ellenőrizd!
Tudom, hogy elsőre bugyuta dolognak tűnik, de hidd el, hogy engem is ért már meglepetés egy éjszakába nyúló szerelés alkalmával.

Ha semmi mást, csak ennyit megteszel utolsó ellenőrzésként, akkor minimálisra csökkentetted a szivárgás lehetőségét.

És végül egy oldal, ahol olyan felhasználók képeit láthatod, akik nem félnek a saját árnyékuktól, inkább élvezik a vízhűtés előnyeit: Vízhűtés galéria

Alacsony vízhőmérsékletet
és magas frekvenciákat kívánok!

Üdvözlettel: Losonczi János

U.i.: Próba jelleggel nyitottam egy szótár részt, ahol a számítógép vízhűtésekkel kapcsolatos kifejezéseket találod majd angol megfelelővel és rövid leírással. Ezt elérheted a főmenüből a szótár menüpont alatt, vagy ide kattintva.

Mivel a raditeszteléssel különböző okok miatt csúszok, egy számomra érdekes kérdésre keresem a választ:

Mennyire zavar a számítógéped hangja?

A szavazást 76 nap és 169 szavazat után zártam, az eredmények a következők lettek:

Szavazás végeredmény

Azt hiszem, hogy az eredmények magukért beszélnek.

Sziasztok!

Elég sokáig nem akadt az utamba olyan téma, amit érdemesnek tartottam arra, hogy bejegyzést írja róla.

Aztán most az ölembe pottyant egy ismét: Hogyan érdemes a radiátoron elhelyezni a ventilátort vagy ventilátorokat?

Nekem erről van egy elméletem, de ugye azokkal tele a padlás, így gondoltam, hogy inkább tesztelek.

Az eredmények érdekesek, de ahogy látni fogjátok, a kiértékelés és a konklúzió levonása csak további tesztek elvégzése után lesz lehetséges.

A teszt:

Egy -a már korábban is tesztalanyként használt- négy magos Intel Q6600 G0 processzort használva „fűtőelemként” több elhelyezéssel is mértem a rendszerben keringő folyadék hőmérsékletét.

Tettem ezt azért, mert egy számítógép vízhűtés esetében a hőcserélő teljesítményét a vízhőmérséklet-levegő hőmérséklet különbség, azaz a dT_víz-levegő mutatja meg.

A processzort 3333MHz-re tuningoltam, ehhez 1,57V-os magfeszültség társult (a feszültségnöveléssel a fogyasztás nagyobb mértékben emelkedik, mint a frekvencia emelésével, előbbi esetén az emelkedés lineáris, utóbbinál exponenciálishoz közeli).

A tesztre használt vízhűtő rendszerben egy HWLabs Black Ice GT Stealth 420-as radiátor volt a főszereplő, amelyen a különböző módon elhelyezett ventilátorokkal operáltam.

Elhelyezések:

1. A radiátor vízszintes állapotban, az asztal lapjától ~6cm távolságra megemelve helyezkedik el, a ventilátorok a tetején, szívó állásban dolgoznak.[singlepic id=13 w=320 h=240 float=]

2. A radiátor vízszintes van elhelyezve éppúgy, mint első esetben, azonban a ventilátorok lefelé fújják a levegőt.[singlepic id=15 w=320 h=240 float=]

3. A radiátort az oldalára állítottam, a ventilátorral átfújattam rajta a levegőt.[singlepic id=16 w=320 h=240 float=]

4. Szintén oldalára állított radiátor, azonban a ventilátorral átszívatom rajta a levegőt.

A hűtővizet 36C fokig hűtöttem vissza, innen indult a mérés. 5 perccel a terhelés indítása után feljegyeztem a hőmérsékleteket, majd 10 percnél ezt ismét megtettem, ezután leállítottam a tesztet. Az Everest stab. tesztjével terheltem a processzort, a vízhőmérsékletet pedig az mCubed T-Balancer BigNG (a mellékelt szoftveres környezetben) és két analóg hőmérséklet szenzor segítségével mértem.

Eredmények:

Itt már nem akarom részletezni a mérések mikéntjét, a négy-féle elhelyezés eredményeit a leírások sorrendjében írom.

1. Felfelé szív
   5 percnél: Vízhőmérséklet=37,5C fok, Szobahőm.=28C fok, dT_víz-levegő=9,5C fok
   10 percnél: Vízhőmérséklet=38C fok, Szobahőm.=28C fok , dT_víz-levegő=10C fok
   Átlagolt dT=9,75C fok
2. Lefelé fúj
   5 percnél: Vízhőmérséklet=38C fok, Szobahőm.=28C fok, dT_víz-levegő=10C fok
   10 percnél: Vízhőmérséklet=38,5C fok, Szobahőm.=28C fok , dT_víz-levegő=10,5C fok
   Átlagolt dT=10,25C fok
3. Oldal. fúj
   5 percnél: Vízhőmérséklet=37,5C fok, Szobahőm.=28C fok, dT_víz-levegő=9,5C fok
   10 percnél: Vízhőmérséklet=37,5C fok, Szobahőm.=28C fok , dT_víz-levegő=9,5C fok
   Átlagolt dT=9,5C fok
4. Oldal szív
   5 percnél: Vízhőmérséklet=37C fok, Szobahőm.=28C fok, dT_víz-levegő=9C fok
   10 percnél: Vízhőmérséklet=37,5C fok, Szobahőm.=28C fok , dT_víz-levegő=9,5C fok
   Átlagolt dT=9,25C fok

Az eredményeket magad is láthatod: nincs nagy különbség.
De!
A Black Ice GTS az egyik legsűrűbb lamellázatú, legnagyobb légellenállású hőcserélő radiátor, rajta szolgálatot teljesítő Yate Loon D14SL-12 pedig egy csendes üzemre tervezett, alacsony fordulatú, kis légnyomás létrehozására képes ventilátor.

A fentiek miatt konklúziót nem is írnék, inkább megígérem, hogy hamarosan készítek még tesztet a témában, amelyben a ventilátort mindenképpen (talán a hőcserélőt is) cserélem, így árnyaltabb lesz a kép és objektívebb a kép.

Amennyiben szeretnél értesülni hasonlóan hasznos bejegyzésekről, iratkozz fel a blog értesítőre: feliratkozás

Alacsony vízhőmérsékletet és magas frekvenciákat kívánok!

Üdv.: Losonczi János – Subcooling.hu