Hogyan értelmezzük a csőméreteket? Pl.: 8x1mm, 19/13, 3/8″

Sokaknak ez a cikk értelmetlennek tűnhet, de -mint tudjuk- egy újszülöttnek minden vicc új (és egyébként is sokan kérdezték ezt témát is e-mailben)

Amint számítógép vízhűtéssel kezdesz elméleti vagy gyakorlati szinten foglalkozni, nagyon gyorsan szembetalálod magad a csőméretekkel, amelyek még csak véletlenül sem egységesen forognak a napi szóhasználatban. Ennek egyik oka, hogy több szabvány létezik, másik oka pedig, hogy a hétköznapi nyelv egyszerűsít, változtat, módosít és nem mindig a szabványos elnevezés terjed el.

Először is nézzük meg, hogy milyen méreteket is szokás megadni egy cső (szakmai közönségnek: tömlő) esetében.

Ebben az alábbi ábra nyújt -reményeim szerint- nagy segítséget.

Csőméretek értelmezése: belső átmérő, külső átmérő, falvastagság

A külső átmérő:  A cső külső átmérője azért fontos, mert a cső csatlakozóra történő rögzítése a „külső átmérőn” történik.

Hollandis csatlakozás esetén a hollandi kúposan, az adott csőmérethez kialakított belsővel rendelkezik, egy rugós csőbilincs esetén pedig szintén tudnunk kell, hogy melyik méretátfogású példányt válasszuk.

A belső átmérő sem elhanyagolható, hiszen meghatározza a keresztmetszetet, amelyen keresztül a folyadék áramlik majd, ezért ettől függ cső ellenállása (azaz az általa okozott nyomásveszteség) és egyúttal a rendszer egészének ellenállására is hatással van. Az sem utolsó szempont, hogy a csatlakozó csonk részére passzolnia kell a csőnek, hiszen így biztosított a megfelelő tömítettség.

A falvastagság a külső átmérő és a belső átmérő különbsége, osztva kettővel. A nagyobb falvastagság jobb ívelhetőségi tulajdonságot biztosít a csőnek (nehezebben „törik meg” / „rogyik meg”), viszont merevebbé és nehezebbé is teszi azt.

Az most már egyértelmű, hogy melyik érték mit jelöl.

Nézzük a mértékegységeket.

Két mértékegység használatos „csöves” témában: az SI mértékrendszerben használatos méter ezredrésze, a milliméter (jelölése: mm), valamint a -főleg angol nyelvterületen elterjedt- inch (vagy coll, zoll, hüvelyk, jelölése: „).

1″ = 25,4mm

Nézzünk pár példát:

1. 19/13
   Ez egy 19mm külső átmérőjű, 13mm belső átmérőjű csövet jelöl. A falvastagság= (19-13)/2, azaz 3mm.
2. 13/19
   A mi szemszögünkből mindegy, hogy milyen sorrendben vannak a számok a törtben, mert értelem szerűen nem lehet nagyobb egy cső belső átmérője, mint a külső átmérője.
   Így ez a jelölés is az 1-es példában szereplő csövet jelöli.
3. 3/8″
   Itt ugyebár már inch a mértékegység, valamint a tört is másként (ténylegesen törtként) értelmezendő.
   Ebben a formában a cső belső átmérőjét szokás jelölni, értelmezése pedig milliméterben: 3/8*25,4= 9,525mm.
   Azaz egy  ~9,5mm-es belső átmérőjű csőről van szó, amelynek sem a falvastagságát, sem pedig a külső átmérőjét nem tudjuk.
   Ez a méretmegadás akkor használatos, ha a falvastagság és külső átmérő nem fontosak a csatlakozás szempontjából (pl.: egyszerű csonk ABBA bilinccsel).
4. 8×1
   Ha szorzatként vannak feltüntetve a cső méretei, akkor az első szám a belső átmérőt jelöli milliméterben, a második szám a falvastagságot szintén milliméterben.
   A negyedik példában szereplő csövünk tehát egy 8mm-es belső és 10mm-es külső átmérőjű példány, 1mm-es fallal.

Remélem hasznodra válik a cikk.

Ha nem akarsz lemaradni az ilyen cikkekről, kérj értesítőt: vevő vagyok az új cikkekre

A Facebook oldalra is érdemes ránézned, hiszen az apróságok, nem közvetlen vízhűtéssel kapcsolatos érdekességek ott kerülnek posztolásra: