Melyiket válasszam? Laing DDC vagy Laing D5 kell nekem?

Sziasztok!

Nem volt igazán tervben ennek a bejegyzésnek a megírása, no de pont ez a lényege ennek a blognak (és úgy általában a blogoknak), hogy amikor van valami érdemleges, akkor gyorsan meg lehet osztani másokkal.

Annyian kerestek meg mostanában a D5 vs. DDC kérdéssel, hogy a mai utolsó „Melyiket vegyem a kettő közül?” kérdés után billentyűzetet ragadtam.

Előre is bocsánatot kérek az „advanced vizes userektől”, de ennél a bejegyzésnél és az egész blogon inkább az érthetőség szeretném, hogy domináljon, nem pedig a szakzsargonos szakmaiság.

Laing DDC vs. Laing D5

Mint minden vízhűtéses komponensnél, a szivattyú kiválasztásánál (jelen esetben a DDC vs. D5 kérdés eldöntésénél) is azt kell először tisztázni, hogy mit is szeretnénk.

Más oldalról kell megközelíteni a kérdést, ha a zajszint csökkentése az elsődleges (persze itt sem mindegy, hogy egy hangszigetelt, ventimentes rendszerről beszélünk, vagy totál más a kiindulási alap), ha az utolsó megahertzek kisajtolása, vagy ha a helyigény (midi házak, htpc-k) stb.

A „probléma” először is ott kezdődik, hogy nem lehet egyik vagy másik értékből (szállított folyadék mennyisége azaz térfogatáram és szállítómagasság) komolyabb következtetést levonni, ezek alapján nem lehet megítélni a szivattyút.

Amit még tudnunk kell: az 1500l/h óra a D5 esetében (és minden más szivattyúnál is így adják meg a gyártók) 0 ellenállás és szintkülönbség esetén értendő, magyarán teljesen irreleváns (na jó, azért kisebb következtetésekre elég) a tényleges, valós éltben produkált térfogatáram szempontjából.
Ugyanez igaz a szállítómagasságra is, tehát 0 térfogatáram esetén értendő a dolog, de ez a grafikonról egyértelműen leolvasható.

Ami számunkra igazán fontos az a jelleggörbe.

Fogtam a DDC-k jelleggörbéjét és 3 pontot berajzoltam, amelyek megközelítőleg a D5-38/700B specifikációit prezentálják.

Laing DDC és D5 jelleggörbe

A D5-38/700B 5-ös fokozatban, 1,5m-es szállítómagasságnál (ezt most konyhanyelven és pongyolán fogalmazva hívjuk egyszerűen ellenállásnak, amelyet képes „legyőzni”) kb. 950l/h vízszállítást produkál.
Ugyanitt az alap DDC kb. 310l/h-t tud.

2,5m-nél a D5-nél ~250l/h-ra csökken a térfogatáram, míg a DDC-nél itt ~200l/h ez a mennyiség.

Itt már látszik, hogy az ellenállás növekedésével egyre közelebb kerül egymáshoz a két szivattyú által létrehozható térfogatáram, azaz a DDC nem érzékeny annyira az ellenállás növekedésére, ellenben a D5-tel, amely minden egyes cm-nyi szállítómagaság (azaz ellenállás) növekedéssel drasztikusan veszít a „kerintgetési sebességéből”.

És hogy akkor mi is a konklúzió: Nagyobb rendszerekbe (értsd: mikrostruktúrás blokkok, vékony csövezés, sok komponens stb.) egyértelműen a DDC a nyerő, már ha az a cél, hogy a lehető leghatékonyabb hűtést kapjuk. Ám ha a csend a fontos, akkor itt vagy kompromisszumot kötünk és egy DDC-t vagyunk kénytelenek hallgatni (azért azok sem éppen hangos darabok egyébként), vagy a hőmérsékletek oltárán áldozunk fel egy kicsit és élvezzük egy leszabályozott D5 hangtalanságát.

Mindenkinek magánál a tudja, hiszen -ahogy fentebb is írtam- az egyéni igényeknek kell megfelelni egy alkatrésznek és egy rendszernek is.

További szép napot Nektek!

Alacsony vízhőmérsékletet és magas frekvenciákat kívánok!

Losonczi János – Subcooling.hu